Az ügyfél átvilágítás 2. rész

Tényleg tulajdonosi azonosítás

Az ügyfél-átvilágítás során a szolgáltatók kötelesek a tényleges tulajdonos azonosítására és személyazonosságának ellenőrzésére. Ennek érdekében kötelesek az ügyféltől nyilatkozatban az alábbi, a tényleges tulajdonsora vonatkozó adatokat kérni és rögzíteni:

  • családi és utónevét,

  • születési családi és utónevét,

  • állampolgárságát,

  • születési helyét, idejét,

  • lakcímét, ennek hiányában a tartózkodási helyét,

  • a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.

Azt, hogy ki a tényleges tulajdonos a PMT az értelmező rendelkezések között adja meg.

Fontos tudni, hogy tényleges tulajdonos kizárólag természetes személy lehet.

Ennek megfelelően jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol felette, vagy aki a szervezetben meghatározó befolyást gyakorol.


A közvetettség és a meghatározó befolyás tekintetében a törvény a Ptk. rendelkezéseire hivatkozik:


A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.

Abban az esetben ha a szavazati jogok, tulajdoni hányad vagy a meghatározó befolyás alapján nem állapítható meg a tényleges tulajdonos személye a vezető tisztségviselőt kell tényleges tulajdonosnak tekinteni.

A törvény külön rendelkezik az alapítványok és a bizalmi vagyonkezelés esetében ki minősül tényleges tulajdonosnak:


Alapítványok esetében az a természetes személy:

  • aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

  • akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg,

  • aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy

  • az előbbiekben meghatározott természetes személy hiányában aki az alapítvány képviseletében eljár.

Bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében az alábbi személyek:

  • a vagyonrendelő(k); nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak az előbbiekben meghatározott első vagy második eset szerinti tényleges tulajdonosa,

  • a vagyonkezelő(k); nem természetes személy vagyonkezelő esetén annak az előbbiekben meghatározott első vagy második eset szerinti tényleges tulajdonosa,

  • a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja; nem természetes személy kedvezményezett esetén annak az előbbiekben meghatározott első vagy második eset szerinti tényleges tulajdonosa,

  • az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol,

  • adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek); nem természetes személy vagyonkezelést ellenőrző személy esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa.

A tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatot az ügyfél képviselőjének kell megtennie, továbbá nyilatkozni kell arról is, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e, ez a törvény 4. §-ában van meghatározva.


A tényleges tulajdonos azonosítása körében a szolgáltatóknak nem elegendő törekedni a tulajdonosok személyének megállapítására, hanem el kell érniük a bizonyosság szintjét.

Bizonyos esetekben a tényleges tulajdonos személyét nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen megállapítani, ilyenkor beszélhetünk összetett tulajdonosi szerkezetről.


Az MNB útmutatója meghatározza ennek a fogalmát, eszerint a tulajdonosi szerkezet a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest túlzottan összetett, ha
  • a társaság tulajdonosi struktúrájában háromnál több társaság érintettségével egymásba fonódások (hurkok) révén a társaságok kölcsönösen egymás tulajdonosai, vagy

  • a tulajdonosi szerkezetben több, mint három szinten, közvetett részesedéssel rendelkező tulajdonosok találhatók, vagy

  • a tulajdonosi szerkezetben több mint négy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság rendelkezik tulajdoni hányaddal.

Az útmutató továbbá segítséget nyújt az ilyen komplex tulajdonosi struktúrák feltérképezésében, ellenőrzésében. Természetesen abban az esetben, ha az ügyfél-átvilágítás teljesítése nem lehetséges a szolgáltató megszüntetheti az ügyfélkapcsolatot.

A szolgáltatók további kötelezettsége, hogy rögzítsék az üzleti kapcsolatra vonatkozó alábbi adatokat:

  • a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát,

  • az ügyfél-átvilágítás módjának meghatározása érdekében azt, hogy az ügyfél kockázati szintje átlagos, magas vagy alacsony,

  • a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód)

  • információt az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről.

Folytatás: Az ügyfél átvilágítás 3. rész


Források:

Szerk.: Papp Zsófia - Magyarázat a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról


84 megtekintés0 hozzászólás