Mit kér a NAV, mikor PMT. ellenőrzés folyik nálad? Milyen szankciókra számíthatsz, ha valami nincs rendben?
Mit ellenőriz a NAV?
A könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet végző szolgáltatók felügyeleti szerve a NAV Központi Irányítás szervezetében működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda (PEI).
A felügyelet ellátása során a PMT-ben meghatározott eltérésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) az irányadó.
A felügyeleti szervek számára is a kockázat értékelésen alapuló felügyeleti tevékenység és eljárásrend kialakítását írja elő a törvény.
A PEI ennek keretében helyszíni valamint kérdőíves ellenőrzéseket folytat le. A kiadott éves jelentések alapján az utóbbi módszer alkalmazása a gyakoribb.
Az ellenőrzés során a PEI vizsgálja,
hogy a szolgáltatónak van-e belső szabályzata,
az ügyfél-átvilágítási adatokat rögzítette-e,
Ennek ellenőrzésére kérheti a kitöltött adatlapokat, nyilatkozatokat, az okmányok másolatát,
valamint a partner listát.
A partner listának tartalmaznia kell:
az ügyfél nevét, adószámát,
az ügyfél kapcsolat kezdetét és végét,
valamint a kockázati besorolását.
Pont azokat az adatokat, melyet a DIA-val könnyedén pár perc alatt előállíthatsz, sőt folyamatosan menedzselhetsz.
A PEI vizsgálja továbbá, hogy a belső kockázatértékelés során,
az ügyfelek kockázati besorolását elvégezted-e és írásban rögzítetted-e,
a kijelölt személy bejelentése megtörtént-e,
amennyiben bejelentésre okot adó körülményt észlel ellenőrzi, hogy a bejelentés megtörtént-e.
A kérdőívre adott válaszok alapján azt ellenőrzi a hatóság, hogy a szolgáltató ügyfél-átvilágítási, figyelemmel kísérési (monitoring), kockázat értékelési gyakorlata a törvényben, illetve a belső szabályzatában meghatározott intézkedéseknek megfelel-e, valamint az előírásokkal összhangban hajta-e őket végre.
Így például vizsgálja, hogy az adatlapokon rögzített adatok megfelelnek-e a törvényi előírásoknak, az ügyfelek nyilatkoztatása - amennyiben nem alacsony kockázatú az ügyfél - megtörtént-e, az okiratok másolata rendelkezésre áll-e, a kockázati besorolást elvégezte-e, amennyiben van magas kockázati besorolású ügyfél a szolgáltató folytat-e megerősített eljárásban monitoring tevékenységet.
A PMT hatálya alá tartozó szolgáltatóknak egy másik törvény, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (Kit.) előírásainak is meg kell felelni.
A jogszabály szintén előírja belső szabályzat készítését, ez azonban részét képezheti a pénzmosás megelőzéséről szóló törvényben előírt szabályzatnak. A Kit. rendelkezései szerint a szolgáltatóknak be kell jelenteni minden olyan adatot, tényt, körülményt, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással (vagyon) rendelkezik, továbbá ki kell jelölni azt a személyt, aki a bejelentést megteszi.
A szolgáltatóknak a jogszabály alapján rendelkeznie kell olyan szűrőrendszerrel, amely biztosítani képes a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok haladéktalan és teljes körű végrehajtását. A szűrések teljesítése során keletkezett adatokat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti előírásokkal összhangban a szolgáltató a szűrés végrehajtásától számított nyolc évig köteles megőrizni. Ellenőrzés során a PEI vizsgálja azt is, hogy a szolgáltató a Kit. rendelkezéseit végrehajtja-e.
Szankciók
A 2019-es éves jelentés alapján a NAV által feltárt leggyakoribb hiányosságok az alábbiak:
az ügyfél-átvilágítási intézkedések elmaradása, vagy nem megfelelő alkalmazása (141 eset),
a bejelentés elmulasztása (6 eset),
a kijelölt személyre vonatkozó tájékoztatás elmulasztása (61 eset)
a belső kockázatértékeléshez (111 eset) és a belső szabályzatokhoz (39 eset) kapcsolódó jogsértések elkövetése.
A PMT alapján a jogszabály megsértése,a felügyeletet ellátó szerv döntésében foglaltak megsértése vagy figyelmen kívül hagyása esetén a PEI az alábbi szankciókat alkalmazhatja:
figyelmezteti a szolgáltatót;
határidő tűzésével kötelezi a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére;
kötelezi a szolgáltatót a belső szabályzat meghatározott határidőn belüli és meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, valamint bemutatására;
kezdeményezi a nyilvántartást vezető szervnél a szolgáltató nyilvántartásból történő törlését
kezdeményezi a szolgáltató vezetője vagy a jogsértésért felelős foglalkoztatottja, segítő családtagja felelősségének megállapítását;
kezdeményezi a szolgáltató vezetője vezetői jogkörének a jogsértés megszüntetéséig történő felfüggesztését vagy visszavonását;
a felsorolt intézkedések mellett vagy önállóan könyvviteli szolgáltatást nyújtók esetében százezer forinttól legfeljebb négyszázmillió forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki;
kötelezi a szolgáltatót határidő tűzésével az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére;
A szankció kiszabásakor a felügyeleti szervnek tekintettel kell lennie a jogsértés súlyosságára, a jogsértésért felelős személyek szándékos vagy gondatlan magatartására, a jogsértő piaci részesedésére abban az esetben, ha az az adott szolgáltatói kategória tekintetében értelmezhető, a jogsértés szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatására, a felelős személyek által a felügyeletet ellátó szervvel szemben tanúsított együttműködésre, a jogsértés időtartamára, ismétlődésére vagy gyakoriságára.
A 2019-es éves jelentés alapján a PEI által alkalmazott intézkedések:
136 esetben figyelmeztette,
166 esetben a jogsértés megszüntetésére kötelezte a szolgáltatókat,
1 esetben kezdeményezte a nyilvántartást vezető szervnél a szolgáltató nyilvántartásból való törlését,
32 esetben – az intézkedések mellett vagy önállóan – bírságot szabott ki az adott szolgáltatókkal szemben.
Források: