Fogalom, cél, az ügyfél átvilágítás szintjei.
A PMT tv. az értelmező rendelkezések között adja meg az ügyfél-átvilágítás fogalmát: az ügyfél azonosítása, az ügyfél kockázati besorolása, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljának és jellegének megismerése, folyamatos figyelemmel kísérése.
Az ügyfél-átvilágítás legfontosabb célja, hogy a szolgáltatók még az ügyféllel való szerződéskötést megelőzően a lehető legnagyobb mértékben megismerjék ügyfeleiket.
A törvény három szintet különböztet meg
az alapesetet,
az egyszerűsített
és a fokozott átvilágítást.
Az alapeset
A 6. § sorolja fel, hogy alapesetben mikor kell az ügyfél-átvilágítást elvégezni, ezek közül az alábbiak vonatkozhatnak a könyvelőkre:
az üzleti kapcsolat létesítésekor,
pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha korábban ügyfél-átvilágításra még nem került sor,
ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel,
a az ügyfél-azonosító adatokban bekövetkezett változás kerül átvezetésre és kockázatérzékenységi megközelítés alapján szükséges az ügyfél-átvilágítás ismételt elvégzése.
A PMT az alábbi kötelező ügyfél-átvilágítási intézkedéseket írja elő:
az ügyfél azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése,
a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése,
adatrögzítés az üzleti kapcsolatra vonatkozóan,
az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése.
A törvény meghatározza, hogy melyek azok az adatok, amelyeket a szolgáltatóknak kötelezően rögzíteni kell:
természetes személy esetén családi és utónevét, születési családi és utónevét, állampolgárságát (többes állampolgárság esetén valamennyi állampolgárságot), születési helyét, idejét, anyja születési nevét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, azonosító okmányának típusát és számát,
jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a nevét, rövidített nevét, székhelyének és külföldi székhelyű vállalkozás esetén, amennyiben van magyarországi fióktelepének címét, főtevékenységét, a képviseletére jogosultak nevét, beosztását, kézbesítési megbízottjának adatai, cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát, adószámát.
A fenti adatokat a szolgáltatók az úgy nevezett ügyfél-átvilágítási adatlapon rögzítik.
Annak érdekében, hogy a szolgáltatók a személyazonosság ellenőrzését el tudják végezni természetes személy esetén az alábbi okiratok bemutatását kötelesek kérni, valamint azokról másolatot készíteni:
magyar állampolgár vonatkozásában személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány,
külföldi állampolgár vonatkozásában úti okmány vagy személyazonosító okmány, tartózkodási jogot igazoló okmány vagy tartózkodásra jogosító okmány, magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványát, amennyiben lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található.
A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén, az alábbi – harminc napnál nem régebbi – igazoló okiratokat szükséges bemutatni:
a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került,
belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént.
Amennyiben a nyilvántartásba vételi kérelem még nem került benyújtásra a szervezet létesítő okiratának bemutatását kell a szolgáltatónak kérnie, azonban az ügyfél köteles cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.
Fontos tudni, hogy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a képviseletében eljárni jogosult személy azonosítását és személyazonosságának ellenőrzését is el kell végezni.
A szolgáltató a személyazonosság ellenőrzése érdekében köteles ellenőrizni a fent felsorolt okiratok érvényességét, valamint a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult rendelkezési jogosultságát, a képviselő képviseleti jogát. Ennek érdekében a szolgáltató jogosult a személyazonosságra vonatkozó adatok ellenőrzésére nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásokban, valamint olyan nyilvántartásokban, amelyek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
Folytatás: Az ügyfél átvilágítás 2. rész
Források:
Szerk.: Papp Zsófia - Magyarázat a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról